A ciprusi válság miatt a következő néhány évben a szigetország GDP-jének 30-40 százaléka is eltűnhet, ekkora gazdasági visszaesés pedig példa nélküli lehet az EU történetében. Cipruson a válság sokkal nagyobb lesz, mint várják.
Magyarországon nincsen sok esély a bankbetétek ciprusi módon történő megnyirbálására több okból kifolyólag sem. A magyar bankrendszer nem túl nagy, és a rossz hitelek nagy részét már leírták, ráadásul nagyon jó a bankrendszer tőkeellátottsága is.
Az elmúlt bő 10 évben úgy működött a hazai kamatpolitika, hogy a hosszabb, nyugodt időszakokban szép lassan csökkent a kamatszint, majd a hirtelen sokkok hatására, a meggyengülő forintárfolyamra válaszolva, annak védelmében, és a forint visszaerősítésének szándékával a jegybank hirtelen nagyot emelt a kamatszinten. Az új jegybanki vezetés viszont valószínűleg előbb vágja le a saját kezét, mintsem, hogy kamatot emeljen.
Cipruson nem nagyon van más megoldás, mint a betétek megadóztatása, bármennyire is csúnya ez a lépés.
Jól látható, hogy mi az Orbán–Matolcsy-tandem végcélja: fellendíteni az ipart, sok közepesen képzett olcsó munkaerővel, gyenge devizaárfolyammal, alacsony kamatszinttel. A probléma azonban az, hogy mindennek az útjában állnak a devizahitelek, mert mindaddig nincs alacsony kamat, amíg a forint gyengülése veszélybe sodorja a lakosság és vállalatok nagy részét.
A hitel néha hasznos, és gyakran nagyon veszélyes, különösen ha ostobán használják fel, márpedig a történelem tele van ilyen példákkal - pláne ha politikusok is vannak a környéken, fejti ki Zsiday Viktor befektetési szakértő, aki egy könyv kapcsán írta le véleményét a magyar államadósságról.
Alapvetően két dolgot tehet a kormány a devizahitelesek megmentésére. Az egyik az, hogy a jegybank devizatartalékaiból biztosít nagyon olcsó euróforrást a bankrendszernek, cserébe kötelezné a bankokat, hogy a THM-et vigyék le. A másik megoldás az lenne, hogy forintosítják a devizahiteleket, és ehhez a devizát az MNB tartalékaiból biztosítják. A probléma az, hogy mindkét opció forintleértékelődést okoz.
Mivel a devizatartalék egy részét már a végtörlesztéshez is felhasználták, így meglehetősen valószínűnek tűnik, hogy ismét bevetik a tartalékot, és a kormány hamarosan kijön valamiféle "végtörlesztés 2"-vel.
Tavaly ősz óta nem emelkedett a külföldi befektetők által birtokolt magyar állampapír-állomány, ez pedig azt jelenti, hogy ilyen alacsony kamatok mellett már nem érdekli öket annyira a magyar állampapírpiac.
Mivel a Bokros-csomag óta nem látott megszorítás volt tavaly, így nem csoda, hogy ekkora gazdasági visszaesés volt tavaly. Igazából az lenne a meglepő, ha nem lenne ilyen mély recesszió.
Megtörtént a devizakötvény-kibocsátás, a Prémium Euró Magyar Államkötvényekkel és az egyre nagyobb lakossági forrásbevonással a 2014-es választásoking minden bizonnyal nem kell több devizaforrást bevonnunk. Innentől fogva nincs sok oka a hazai kormányzatnak arra, hogy a befektetők kedvére tegyen.
Éves 2 millió forintért nemcsak hogy megnyitjuk az ország, sőt Európa kapuit, hanem a hazai jóléti rendszerhez is hozzáférhetnek azok a külföldiek, akik 250 ezer forintért letelepedési kötvényt vásárolnak. Ez nem tűnik jó ötletnek a magyar állam számára.
Habár a forint gyengülésében benne van valamennyire a "Matolcsy-para", ám valószínű, hogy ha nem őt nevezik ki a jegybank élére, a hazai fizetőeszköz akkor sem lesz tartósan erős, mert közép-európai trendként továbbra is kedvezőbb monetáris kondíciókat fog teremteni a Magyar Nemzeti Bank.
Hosszú távon érthető az a lépés, mely a Magyar Államkincstár számára lehetővé tenné a betétgyűjtést, rövid távon viszont kockázatos lehet a bankok stabilitására és káros a növekedésre. A legveszélyesebb azonban az lenne, ha az így bejövő betéteket elkezdené a magánszférába kihitelezni az állam.
Nehéz elképzelni olyan hatékony, a gazdaságot jelentősebben előremozdító unortodox jegybanki lépést, ami nem okoz - jó eséllyel - komolyabb forintgyengülést.
Habár hosszútávon borzasztóan káros, és a magyar energiabiztonságot, valamint növekedési kilátásainkat nagymértékben veszélyezteti a rezsicsökkentés, ugyanakkor számos olyan célt ér el vele a kormányzat, amit szeretne. Például növelheti a belső fogyasztást.
A legutóbbi hírek alapján nagy siker a Prémium Magyar Euró Államkötvény, melyből 1 milliárd eurónyi finanszírozást tudott rövid időn belül összekalapozni a magyar kormány. A PEMÁK sikere azért is fontos, mivel a papírok hazai befektetőknél landoltak, így elképzelhető, hogy idén már nem kerül sor nagyobb, külföldi, nemzetközi devizás kötvénykibocsátásra.
Miután a gazdaságok kiheverték a 2008-2009-es sokkokat, a kormányok költségvetési hiányukat is tolerálható szintre csökkentetik, beindulhat a növekedés. Az idén beinduló növekedés 2014-ben azonban már az inflációt is megdobhatja. Ha ez bekövetkezik, akkor a mostani, alig valamennyit fialó államkötvények a "mészárszékre kerülhetnek" - írja Zsiday Viktor befektetési szakértő.
Amikor a magyar gazdaság útirányát kijelölő nemzetgazdasági miniszter valóban elhiszi, hogy a forint 2011 őszi-2012 eleji összeomlását valamiféle összehangolt támadás idézte elő, és nem érti meg, hogy ez a támadás elsősorban a saját lakosságának, és az itt pénzüket tartó befektetőknek a menekülése volt, amit jó néhány elemző előre is jelzett jó korán, akkor tudjuk, hogy nem érti, hogy mi történik a gazdaságban - írja Zsiday Viktor befektetési szakértő.
Egyelőre még nem tudjuk, hogyan tud megbirkózni az Eximbank a rábízott 500 millió dolláros hitellel. Az ugyanakkor biztosnak látszik, hogy a jövő tavasszal hivatalba kerülő új jegybanki vezetés "kreatív" hitelezéssel rukkolhat elő. Az euró pedig 2013 harmadik negyedévében 320 forintig is elszaladhat Zsiday Viktor befektetési szakértő szerint.
